A Pátkaiak

“A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)

szerkesztés alatt....

A "Pátkai" név nyomában

 

I. CSALÁDNEVEKRŐL

"A családnév a keresztény kultúrában keletkezett névtípus. Több mint ezer éve kezdődő és ma is tartó folyamat eredményeként innen terjedt el más jellegű társadalmakban is. Az ókori népek történetében sehol sem találkozunk családnevekkel. A zsidó és arab kultúrákban, valamint az afrikai, amerikai, ausztráliai stb. természetközeli népek társadalmában csak az új- és legújabb korban jelent meg a családnevek használata. A rómaiak, magyarok, távol-keletiek (kínaiak, koreaiak, japánok, vietnamiak stb.) „nemzetségnevei” nem vér szerinti (ma talán inkább azt mondhatnók: DNS-szerinti) leszármazásra utaltak, hanem másfajta (gazdasági, katonai, társadalmi stb.) összetartozásra vonatkoztak. A családnevek legfontosabb tulajdonsága, hogy apáról gyermekre öröklődnek, vagyis a leszármazást jelölik, a családok összetartozását demonstrálják. Az észak-itáliai városállamokban kezdődött az öröklődő családnevek használata a IX–X. században, s onnan terjedt el szinte a különböző korok szellemi áramlatainak (reneszánsz, romantika stb.) módjára nyugat felé először a volt Frank Birodalom területére, majd kelet felé a keresztény világ egészére. Magyarországra a XIV. században jutott el, s a XV. század végére általánosnak mondható a családnevek használata. Jóllehet később is voltak családnévváltozások (ma is vannak névváltoztatások), de a Hunyadiak korától megszilárdult és általános családnévhasználatról beszélhetünk.
A magyar családnevek kialakulásának körülményei nagymértékben hasonlítanak a világ minden táján létrejövő megkülönböztető nevek létrejöttéhez. Már az évezredekkel ezelőtti följegyzésekben is keresték a lehetőségeket a személyek pontosabb megnevezésére.A családnév a keresztény kultúrában keletkezett névtípus. Több mint ezer éve kezdődő és ma is tartó folyamat eredményeként innen terjedt el más jellegű társadalmakban is. Az ókori népek történetében sehol sem találkozunk családnevekkel. A zsidó és arab kultúrákban, valamint az afrikai, amerikai, ausztráliai stb. természetközeli népek társadalmában csak az új- és legújabb korban jelent meg a családnevek használata. A rómaiak, magyarok, távol-keletiek (kínaiak, koreaiak, japánok, vietnamiak stb.) „nemzetségnevei” nem vér szerinti (ma talán inkább azt mondhatnók: DNS-szerinti) leszármazásra utaltak, hanem másfajta (gazdasági, katonai, társadalmi stb.) összetartozásra vonatkoztak. A családnevek legfontosabb tulajdonsága, hogy apáról gyermekre öröklődnek, vagyis a leszármazást jelölik, a családok összetartozását demonstrálják. Az észak-itáliai városállamokban kezdődött az öröklődő családnevek használata a IX–X. században, s onnan terjedt el szinte a különböző korok szellemi áramlatainak (reneszánsz, romantika stb.) módjára nyugat felé először a volt Frank Birodalom területére, majd kelet felé a keresztény világ egészére. Magyarországra a XIV. században jutott el, s a XV. század végére általánosnak mondható a családnevek használata. Jóllehet később is voltak családnévváltozások (ma is vannak névváltoztatások), de a Hunyadiak korától megszilárdult és általános családnévhasználatról beszélhetünk.
A magyar családnevek kialakulásának körülményei nagymértékben hasonlítanak a világ minden táján létrejövő megkülönböztető nevek létrejöttéhez. Már az évezredekkel ezelőtti följegyzésekben is keresték a lehetőségeket a személyek pontosabb megnevezésére." (forrás: HAJDÚ MIHÁLY, CSALÁDNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA )

 

II. Családnevek -i képzős helynevekből

"Az -i képzős neveknek valamivel könnyebb a besorolása, jóllehet itt sem lehet néha biztosan meghatározni, hogy birtokjel-e az -i vagy ’oda való’ jelentésű melléknévképző: Gali ~ Gáli, Lázi, Páli, Szórádi stb.
Meglehetősen kevés azoknak a neveknek a száma (21), amelyek tájak, összefüggő területek neveiből alakultak -i képzővel, de nagyon sokan (166 124; 2,6%) viselnek ilyen családneveket: Alföldi, Felföldi, Baranyai ~ Baranyi, Somogyi, Szalai ~ Zalai, Szilágyi stb. Ezek között találhatók legnagyobb számmal a fölvett, magyarosított nevek. A legtöbb -i képzős név település: város, község, falu nevéből alakult. Természetesen a nagyobb (régen jelentősebb vagy ma is nagy) városok neveiből képzetteket többen viselik: Bártfai, Budai (a leggyakoribb), Dézsi, Eperjesi, Fogarasi, Füleki, Győri, Kállai, Kassai, Kolozsvári, Komáromi, Lévai, Lipcsei, Makai, Pozsonyi, Szalontai, Szegedi, Temesvári, Tordai, Ungvári, Váradi stb. Gyakran előfordulnak azok is, amelyekből valaha minden megkülönböztető előtag nélkül több is volt a Történelmi Magyarországon7. Ilyenek például a honfoglaló törzsek nevei. Sokan viselik ezeket -i képzővel: Gyarmati (a kürtgyarmat törzsnévből), Jenei (jenő törzsnévből), Kéri, Kürti (hasonlóképp a kürtgyarmat törzsnévből), Megyeri, Nyéki stb. Ugyancsak nagyon sok patrocíniumi (a templom patrónusáról, védőszentjéről elnevezett) településnév volt régen minden megkülönböztetés nélkül. 124 Szentmiklós, 119 Szentgyörgy, 86 Szentmihály, 84 Szentpéter stb. nevű város vagy falu volt. Az ezekből -i képzővel alakított családnevek közül a leggyakoribb a Szentgyörgyi és Szentpéteri. Ugyancsak sok volt az olyan településnév is, amely a környezet növény- vagy állatvilágáról kapta nevét, és ma is sok az ilyenekből képzett családnév: Almási, Büki, Cseri, Füzesi, Harsányi (a hárs fanévből), Komlósi, Kóródi, Meggyesi, Mogyorósi, Répási, Szili, Szilasi, Szilvási, Tölgyesi; Halasi, Hódi, Hódosi, Hollósi, Kabai (a szláv eredetű ’sólyom, vércse’ jelentésű kaba szóból), Solymosi, Tyukodi, Zombori (régi ’bölény’ jelentésű *sombr szóból) stb. Előfordulhatott az is, hogy bel- vagy külterületi helynevek végére került az -i képző, s így lett családnév (esetleg lekopott a településnévre utaló előtagjuk): Bányai, Dombi, Füzi, Gáti, Hámori, Házi, Homoki, Kúti, Laki, Palotai, Réti, Teleki, Völgyi. Általában az -i képzős neveket ősi nemesi neveknek tartották (különösen akkor, ha -y-nal volt írva, holott ez csak táji sajátsága a régi helyesírásnak: a Tisza vonalától nyugatra az -y, attól keletre az -i írásmód volt a gyakoribb), s ezért igen sokan választották az ilyen típusúakat új névül a névmagyarosítók a XIX–XX. században." forrás: HAJDÚ MIHÁLY, CSALÁDNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA )

 

 III. Pátka-i

Magyarország területén ismereteim szerint kettő község viselte, illetve viseli a Pátka megnevezést:

1.) Sokorópátka (régi neve: Pátka, Győr-Moson-Sopron Megye)

2.) Pátka (Fejér megye)

 

 IV. Község nevek eredete

1.) Sokorópátka (forrás: www.sokoropatka.hu)

a) "Több forrás alapján bizonyítható és köztudottabb is a Pátka szó etimológiája (potykás, potyka, Pátka fejlődési sor alapján) a közeli halastavak miatt (halastó potykás) kapta nevét. A Répáson5 élő emberek „hegybevájt kunyhókban laktak” és „a völgy mélyén megbúvó tavaknál halásztak. Ezek az ún. potyka halastavak, a Rómát Győrrel összekötő hadiút mellett voltak.”6 Az adatok az 1258-as oklevélből valók, amely „Potyka-alias Pátka”7 néven említi a falut.

b) Egy másik értelmezés szerint a Pátka szó valójában személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév egy ómagyar személynévnek (Pat vagy Paty) lehet a -ka képzőbokros származéka. Néhányan a Pátka szót török eredetűnek tartják. A település Potka, Pathka, Patka, Pathka nevekkel fordul elő az első oklevelekben. A mai Pátkához dél felé, Hathalom, illetve Nagydém irányában csatlakozó Potka birtokot 1258-ban (Smaragd nembeli)Egedius comes a zsámbéki monostornak adta Szerdahellyel együtt. Egyed comes 2 szabadost és 7 szolgát adott át, azok fiaival, unokáival együtt. A mai Sokorópátka helyén fekvő falut 1323-ban Nagyécs határjárásában, mint pannonhalmi bencés birtokot említik..." (Mozaikok Sokorópátka történetéből)

 2.) Pátka (forrás: www.patka.hu)

" Az első írásos említés 1192-ből származik Patca, illetve Pathka néven. A település nevének eredete az ősi magyar „Paty” személynévnek –ka képző bokros származéka. A település mai névrokonai Páty, Pátyod és Rábapaty."

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 4
Heti: 34
Havi: 134
Össz.: 22 267

Látogatottság növelés
Oldal: A "Pátkai" név nyomában
A Pátkaiak - © 2008 - 2024 - patkai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »